Petrónius:Satyricon
0
Áru állapotaÚjszerű
Kikiáltási ár1,500,-Ft
Fix ár1,500,-Ft Megveszem
Cikkszám: #5188021
Aukció kezdete: 2016-11-27 20:05
Lejár: 6 óra
Mennyiség: 1 db.
Elkelt: 0 db.
Kattintások: 0 db.
Áru helye: Pest megye / Magyarország
Szállítás: a vásárlót terheli
Fizetési mód: előre átutalással
Termék leírása

 Mint a képen

hibátlan állapotban

ptk:500 grammig kategória

 Személyes átvétel Budapesten,Budakeszin  lehetséges

10 darab könyv vásárlása esetén 20% kedvezményt adok a végösszegből !!!!!!!!!!!!!!!!!!

Petroniusról keveset tudunk. Teljes nevét sem (T. Petronius). Augustus uralkodása alatt született, és Kr.u. 66. évben halhatott meg, egy Nero elleni összesküvés utáni kivégzéshullámban. Petronius az első európai regényíró, utána Apuleius következik (ő száz év múlva).


Petronius Satyriconja az antik prózairodalomnak legérdekesebb és legértékesebb elemei közé tartozik. Apuleius Az aranyszamár című műve mellett az egyetlen latin nyelvű római regény. Igaz ez Az aranyszamárral szemben töredékekben maradt fenn csak (egyesek szerint az eredeti műnek csak a huszada a megmaradt). Vázlatunkhoz Petronius művének Horváth István Károly fordításában (Magyar Helikon, 1963.) közölt változatát használtuk fel.

A Satyricon frappáns, szellemes stílusban íródott, pikantéria és helyzetkomikumok sora jellemzi, valamint elképesztő szabadosság, és szexualitás. (Mindez Petroniust Aristophanésra, a komédia nagy mesterére emlékezteti.) Ez azonban megmagyarázható: Az ókori ember másképpen gondolkodott a szerelemről, s egyáltalán a test dolgairól, mint a mai ember. Szabados szókimondás, pajzánság jellemzi ezt a korszakot. A szexualitás halmozása azonban még e mellett sem kerülheti el figyelmünket. Petronius maga is úgy gondolhatta, hogy ez a téma túlságosan nagy, gyakorlatilag meghatározó szerepre tett szert a társasági életben. Ez a korszak már egy hanyatló korszak, amit a társadalmi élet elposványosodása (a mindenféle testi élvezetek keresése, állandó lakomázások, a korrupció eluralkodás), a művészetek kiüresedése és a tudományos felfedezéseknek a hiánya is jelez. Petronius Satyriconja a szexualitással túlfűtött részek állandó halmozásánál azonban mégis sokkal több: bámulatosan hű és gazdag tükre egy ellentmondásos, fojtott levegőjű kornak (korrajz).

Petronius olykorban élte életét, amikor egyre kézzel foghatóvá vált az új államforma, a köztársaságot felváltó principátus. Béke volt, viszonylagos jólét uralkodott. Az emberek szívében azonban egyre kevésbé honolt béke és elégedettség. A principátus, ez az alig leplezett diktatúra szűkké, lapossá, sekélyessé tette az életet, fojtó légkörével megnyomorította a benne élőket. A 66-os év összeesküvésen Petoniuson kívül részt vett Seneca (a filozófus), Lucanus (eposzköltő) is. Nem csoda, ha az általános elégedetlenség végül polgárháborúban robbant ki véget vetve Iuliu-Claudius dinasztia majd egy évszázados uralmának.

Mit tehettek ilyenkor az emberek? Egyesek a tűrést hirdető sztoikus filozófia védőpáncélja mögé helyezkedtek, mások a gyönyörök bódító mámorába menekültek, megint mások misztikus kultuszok tanaiban találtak vigaszt. Persze azért voltak, és nem is kevesen, akik jól érezték magukat az új viszonyok között: a békében hirtelen meggazdagodott kereskedők és iparosok, a Trimalchiok és társaik; azok, akiknek vágyai sosem terjedtek túl egy fényűző lakomán; akiknek hiúságát bőségesen kielégítette egy-egy hivatali titulus; vagy akiket mindenért kárpótoltak a gladiátorjátékok izgalmai. A többiek pedig halgattak, úsztak az árral. Mást nem tehettek, különben kíméletlenül lesújtott rájuk a hatalom keze.

Közéjük tartozott Petronius is. Elegáns világfinak mutatja be Tacitus, finom ízlésű semmittevőnek. Nero bizalmasa, kötelességtudó, ügybuzgó hivatalnoka. Egyidőben consul is, s ebben a minőségében mégis rátermettségről, és szervezőképességről tesz bizonyságot. Petronius nem látott kiutat. Nem volt hite és ereje küzdeni, tehetetlennek érezte magát. Csak a a 66-os (Piso féle) összeesküvés volt ami ettől eltért, de ez már amúgy is öregkorában történt. Kivégzése előtt nem készült különösebben a halálra, társaival szórakozott. Annyiban felülmúlta összeesküvő társai nagy részét, hogy végrendeletéből kimerte zárni Nero császárt.

Kommentek
Kérdezzen az eladótól!